Digitális fényképezők - kompakt kontra SLR (avagy mit vegyünk és miért) :-)

Pár évvel ezelőtt tettem egy ígéretet arra vonatkozóan, hogy leírom tapasztalataimat és tanácsaimat digitális fényképezőgépekkel és azok vásárlásával kapcsolatban. Szégyen szemre erről teljesen megfeledkeztem, de most igyekszem bepótolni.

Először is pár szót a digi masinákról általában ...

A digitális fényképezőgépeknek (a hagyományos, filmes társaikhoz hasonlóan) két nagy csoportja van: a tükörreflexesek és a kompaktok.

A tükörreflexesek (SLR = Single Lens Reflex) onnan kapták nevüket, hogy a gép keresőjébe ugyanaz a kép vetül, mint ami exponáláskor rögzítésre kerül. Ezt a "bravúrt" egy tükör oldja meg, ami alapállapotban "le van eresztve", azaz az objektíven keresztül beszűrődő fényt tükrözi a gép tetején lévő keresőbe, ami így a fotós szemébe jut. Smile Exponáláskor ez a tükör felcsapódik, s így a fény az objektívből egyenesen a digitális hátlapra vetül, ami a fényt digitális adattá alakítja. Ez a mechanizmus rögtön fel is fedi az SLR-ek egyik nagy hátrányát (bár ez engem sosem zavart), azaz hogy az exponálás pillanatában nem látunk semmit sem a keresőben.
Az SLR működését kiválóan illusztrálja a jobboldali ábra.

A kompakt kamerák ezzel szemben nem tartalmaznak ilyen tükröt, azaz a fény mindig a hátlapra vetül. A hagyományos (filmes) kompaktoknál ez természetesen azt jelentette, hogy a kereső nem az objektív képét mutatta, azaz a filmre kicsit más kép került, mint amit a fotós a keresőben látott. A digitális kompaktok egy része szintén olcsó optikai keresőt tartalmaz, a drágább modellek viszont már elektronikus (LCD) kijelzőt tartalmaznak. Ezeknél a digitális hátlap nem csak az expozíció pillanatában rögzíti a bejövő fényt, hanem a komponálás során folyamatosan közvetíti a képet a keresőbe, s így szintén ugyanazt a képet látjuk, ami felvételkor is rögzítve lesz. Az elektronikus keresők nagy hátránya (jelenleg), hogy lényegesen lassabbak egy tisztán optikai keresőnél, azaz pár tizedmásodperces késleltetéssel követi a keresőben a kép a kamera mozgatását, állításait.

A fentiekben persze csak egy különbségeket írtam le a két típus között (azt ami alapján az SLR-eket elnevezték), de még számos egyéb eltérésről szót kell ejtenem.

A kompaktok nevét két forrásból is származtathatjuk:
  1. Náluk az objektív egybe van építve a kamera testével, míg a tükörreflexesek szinte mind (nem tudok egyetlen kivételről sem ... persze én már csak a digitális érában ismerkedtem meg velük Smile) cserélhető objektívesek. Mindkét megközelítésnek van előnye és hátránya is.
  2. A kompaktok lényegesen kisebb méreteket érhetnek el, hiszen az SLR-ekben a tükör és az objektív rögzítésére szolgáló ún. bajonettzár sok helyet igényel.
Alapvető különbség a két típus között az ár: az SLR-ek lényegesen drágábbak a kompaktoknál. Még a legolcsóbb, belépő szintű tükörreflexesek is többe (v. esetleg annyiba) kerülnek, mint a legújabb, csúcs kompaktok. Ennek egyrészt az SLR-ek magasabb előállítási költsége az oka, másrészt az SLR-eket inkább profiknak és komolyabb amatőröknek szánják, így lényegesen nagyobb árréssel értékesítik őket (ezt nevezzük mi családi szóhasználattal "luxusadónak" :->).

A tükörreflexes masinákat (a célközönség elvárásainak megfelelően) már kizárólag fényképezéshez tervezik, viszont erre minden tekintetben jobban alkalmasak kompakt társaiknál. Ezutóbbiak persze számtalan helyzetben szintén hasznosak lehetnek, hiszen kis méretüknél és áruknál fogva lényegesen költséghatékonyabb a beszerzésük, üzemeltetésük, szállításuk, stb. és sok esetben egy kompakttal is pont olyan jó felvételt lehet készíteni, mint egy SLR-rel. (Remélem ezért egy fotográfus sem kövez meg, de ez az igazság. Smile)

Pl. a kompaktok jelentős része képes alapszintű mozgókép (és hang) rögzítésére is, ami családi felhasználáshoz (ill. események, összejövetelek fotózásánál) nagyon jól jöhet, ha nincs külön videokameránk. A tükörreflexesek általában nem tartalmaznak ilyen funkciót, ők az állóképek készítésére lettek "kihegyezve".

Fotós szemmel nézve az SLR-ek szinte minden téren verik a kompaktokat ...
  1. Megfelelő objektívekkel sokkal jobb felvételekre képesek. Természetesen vannak olcsó, közepes és nagyon drága objektívek is ... mind más-más képminőséggel, fókusztávolságokkal és felhasználási területtel. Az SLR-ek nem egy olcsó mulatság ... Sad
  2. Lényegesen gyorsabbak, mind fókuszálás, mind feldolgozás, képrögzítés, stb. terén. A sebességen kívül az SLR-ek számítógépe "okosabb" is és több funkciót/lehetőséget biztosít a felhasználó számára. Ez persze a kompaktoknál is elérhető lenne a megfelelő elektronika beépítésével, de az ő célközönségük ezt nem hajlandó megfizetni.
  3. A kompaktok többségénél a kereső másodlagos és a komponáláshoz is a hátsó, nagy kijelzőt használják. Az SLR-eknél a kereső elsőosztályú és sokkal jobban használható pontos komponáláshoz.
  4. Az SLR-ek átlagosan nagyobb felbontású képek rögzítésére képesek, mint a kompaktok. Ez megint egy olyan tulajdonság, ami a kompaktoknál is elérhető lenne, de a célközönség nem fizetné meg.
  5. A kompaktoknál a "zoom"/nagyítás (és az élességállítás/fókuszálás is, ha egyáltalán van ilyen) általában digitálisan, gombokon keresztül végezhető el. A tükörreflexeseknél az objektív zoom-gyűrűjével fokozatmentesen állíthatjuk a képkivágást és a fókuszgyűrűvel az élességet (ha valamiért lemondunk az autofókusz használatáról). Csak egyetlen egyszer próbáld ki egy SLR zoom-ját és soha többé nem akarsz kompaktot használni. Wink
  6. A kompaktoknál szinte minden automatikusan működik és alig lehet valamit kézzel állítani (még sokszor akkor is, ha ez a gyártónak semmi plusz költségébe nem került volna Shock). Viszont a kamerába épített kis "számítógép" nem képes minden helyzetben a tökéletes paraméterek meghatározására, s ilyenkor nem tudunk jó felvételt készíteni. Az SLR-eknél szinte mindent kézi beállítással is vezérelhetünk, így a gépben nem bízó profik (ill. a gépi automatika csődöt mondása esetén bárki) maga állíthatja be a felvétel paramétereit. Egyébként azt hiszem, hogy a kompaktoknál ugyanazért törekednek az egyszerűségre, mint a Windowsnál is: meg próbálják el venni a legapróbb lehetőséget is az átlagos felhasználóktól, hogy elronthassanak valamit. Smile
  7. Az SLR-ek sokkal "robosztusabbak". Masszívabb felépítésűek, nehezebbek is, de lényegesen ellenállóbbak a "környezeti hatásoknak" és méretüknél fogva jobban illeszkednek a kézbe, mint kompakt társaik. Persze ez nem azt jelenti, hogy az objektív ne törne ripityára, ha hozzávágod a földhöz ... Laughing out loud
Nyilván még számos különbséget lehetne felsorolni a kompaktok és a tükörreflexesek között, de már a fentiek is bőven elegendő betekintést nyújtanak egy a digitális fényképezésben járatlan érdeklődő számára. Smile Itt az idő rátérni a vásárlásra. Wink


Jelenleg az itthon kapható SLR-kínálatból talán a Nikon D50-ese a legolcsóbb, már bruttó 170e-ért a miénk lehet egy 18-55mm-es objektívvel. Ezzel már el is jutottunk a vásárlás első szempontjához: az árhoz. SLR-ben ne is gondolkodjon az, aki nem akar min. 200e-t áldozni a felszerelésre. A gép megvásárlásán kívül ugyanis szükség lesz egy kellően nagy memóriakártyára, ami pl. a D50-es felbontásánál (6 MP, azaz millió pixel v. "megapixel") már inkább a GB-os tartományban lesz. Ennek az ára még testvérek között is 10e-nél kezdődik (1GB), de ha mondjuk egy termetesebb, 2GB-os SanDisk Extreme III-as memóriát választunk, akkor ennek a tripláját kell kifizetnünk. A memórián túl egy kezdő mást nem nagyon fog venni (esetleg egy tartalék akkumlátort, ami a D50-hez most 14e). Idővel persze (ahogy egyre több gyakorlatot szerezünk) rájövünk, hogy nem butaság pl. esti v. hajnali fotózáshoz egy állványt szerezni, az objektív védelmére egy UV-szűrőt ill. egyéb célokra polárszűrőt ... ezek mind szintén 10e-ekben mérhetők. Szóval a DSLR (értsd: Digital SLR) nem olcsó mulatság és a határ a csillagos ég (pl. a Canon EOS 1Ds Mark II gépe -csak a váz!- 2 millió körül kapható és vannak ennél drágább gépek is Shock).

A kompaktok sokkal barátságosabb sávban helyezkednek el: kb. bruttó 40e-nél kezdődnek és még a legdrágább is alig van 200e fölött.
Ezen belül van a "gazdaságos" kategória, ami 40e és 60e között helyzkedik el. Ezeket igazán csak azoknak ajánlanám, akik hagyományos filmes kompaktról térnek át a digitális technikára és minimális befektetéssel akarják megúszni a dolgot. Viszont készüljenek fel arra, hogy a gépük némely esetben gyengébben fog teljesíteni, mint a filmes elődje.
A 60e és 150e közötti kategóriába esnek a "haladóknak" szánt masinák. Ezeknél már nem kell attól tartanunk, hogy a gép "gagyi" lesz v. nem elégíti ki mindenféle (amatőr) igényünket. Azoknak ajánlom őket, akik igényes fotósnak tartják magukat, de nem akarnak/tudnak tükörreflexeset venni.
A "profi" kompaktok a 100e feletti sávba esnek. Az átfedés a "haladó" sávval nem véletlen: egy normál kompakt és egy "profi" kompakt elsősorban nem az árban, hanem a célközönségben különbözik. Az utóbbiakba már betesznek számos olyan kézibeállítási lehetőséget is, amiket a tükörreflexes világban szokhattunk meg.

Én voltam oly szerencsés, hogy pár éven át egy Nikon Coolpix 5700-ast birtokolhattam, ami a Nikon D70 megjelenése előtt a profi gépekhez legközelebb álló, de még számomra is elérhető masina volt. Viszont a használata során folyton azokba a buta korlátokba ütköztem, amiket a DSLR-ekhez képest "lebutított" számítógép ill. vezérlőszoftver (firmware) erőltetett rám. Sad Pl. elégedetlen voltam a 200-as ISO felett tapasztalt, iszonyúan szemcsés képével és a gyenge automata fehéregyensúly beállításával. Ezek olyan "apróságok", amik kiküszöböléséhez nem kellett volna DSLR áráért adniuk a gépet, viszont a használhatóságot nagyban növelték volna. Shock
Egy szó mint száz: én nem ajánlom senkinek az ún. "profi" kompaktokat. Aki ilyesmin töri a fejét, az inkább gyűjtsön még egy kicsit egy belépő szintű DSLR-re és sokkal (!) jobban jár.


A konkrét típus kiválasztása szerintem már igazán részlet kérdés. A piacot jelenleg egyértelműen a Nikon és a Canon uralják és személyes tapasztalatom is csak velük kapcsolatban van. Nincs sok értelme bármelyikük felett pálcát törni, mert mindkét cég palettáján vannak nagyszerű gépek mind kompakt, mind SLR téren. Itt már inkább azt érdemes megnézni, hogy melyik cég mely modellje milyen funkciókkal próbál minket vásárlásra csábítani és milyen árért.

Pár apróság kompakt vásárláshoz:
  1. A ceruzaelemes és az akkumlátoros tápellátásúak egyformán jók lehetnek. Kiváló ceruzaelemes akkukat lehet már kapni, szóval etéren nincs hiány. Én mégis inkább a saját akkumlátorral rendelkezők felé hajlok. Valószínűnek tartom, hogy az egyedi akkus megoldásokba nagyobb kapacitást tudnak zsúfolni mint a ceruzaelemes akkukba, mivel az SLR-eknél is kizárólag ezt a megoldást alkalmazzák.
  2. Kerüljük a beépített memóriával rendelkező modelleket. Ezeknál a memória mérete olyan kicsi, hogy a mai gépekkel készített képek felbontása mellett gyakorlatilag semmire sem jó. Úgyis veszünk hozzá memóriakártyát, akkor meg minek szórni a pénzt beépített memóriára?
  3. Javaslom a CF (Compact Flash) kártyákat támogató típusokat. A ma elterjedt flashmemóriák között ez a legnépszerűbb, a legrégebbi és azt hiszem a legolcsóbb is. Egy egyszerű adapterrel akár notebookba is dughatjuk, így nem kell a fényképező USB kábelével bajlódnunk a képek feltöltésekor.
  4. Mindenképpen olyat vegyünk, amin a beépített vaku kikapcsolható! Velem gyakran előfordult, hogy egy helyzetben a gép vakuzni szeretett volna, én viszont nem és elég gáz, ha ilyenkor a gép nem engedi azt tenni, amit akarunk. Persze legtöbbször, ha a gép vakuzna, akkor kell is különben bemozdul/elmosódik a kép ... de a türelmesek és/vagy lövészkézzel rendelkezők kitolhatják eme határokat némi ügyességgel. Wink
  5. Figyeljünk a video-felvétel korlátaira! Vannak olyan típusok, amik értelmetlenül korlátozzák a felvételek lehetséges hosszát (30mp - 1 percre). Olyat vegyünk, ami a teljes memóriakártyára képes felvételt készíteni (ill. max. a fájlrendszer szab határt a video méretének 2 v. 4 GB-nál).
  6. Mindenképpen olyan masinát vegyünk, ami képes min. 1722 képpont széles és 1181 képpont magas (ill. ezek közül az erősebb megszorításnak megfelelő) képet készíteni. Ezek a képpont számok kellenek egy kép 15cmx10cm-es (azaz levelezőlap méretű) előhívásához 300dpi (dpi = "dot per inch" azaz "képpontok száma hüvelykenként") minőségben.
    Az egyszerűség kedvéért: 3MP felett nagyjából már mindegy milyen felbontást tud a gép, ha csak hagyományos fényképként kívánjuk előhivatni a készített felvételeket (v. csak a képernyőn akarjuk nézegetni őket). Ennek a feltételnek pedig gyakorlatilag minden manapság újonnan vásárolt kamera megfelel.
Itt ki is fogytam a tanácsokból. A készülékek folyamatosan újabb és újabb műszaki megoldásokat vonultatnak fel, így érdemes a választásunk szűkebb körébe került modelleket az egyedi extráik alapján is összehasonlítani, azaz mi a fontosabb nekünk személy szerint.

Az SLR-ek világában sokkal egyszerűbb a választás. Smile Először is döntsd el, hogy Nikon v. Canon párti leszel-e. Ez hosszú időre megpecsételi, hogy mit fogsz használni, mert a megvásárolt objektívjeidet nem akarod majd később sem kidobni, ha esetleg magát a gépet lecserélnéd ... viszont a két cég objektívjei csak a saját masináikkal kompatilibisek. Ezután találd ki, hogy milyen összeget akarsz rá költeni és vedd meg az ebbe beleférő legdrágábbat. A tükörreflexeseknél sokkal kisebb a típusválaszték, így tényleg érvényesül a "drágább=jobb" szabály ... legalábbis márkán belül biztosan, de többnyire márkák között is.

Általános és kötelezően megszívlelendő tanácsok a vásárláshoz:
  • Az interneten rengeteg információt beszerezhetsz, de ne csak ezek alapján dönts! A kiszemelt modellt/modelleket élőben is próbáld ki, azaz pl. menj be egy kereskedésbe, vedd a kezedbe, nézegesd, próbálgasd ... ettől még nem kell megvenni. Smile Ezután keresd meg a neten, hogy a kiszemelt modell hol a legolcsóbb és ott vedd meg. Wink
  • Ne hidd el, ha egy barátod azt mondja, hogy ilyen tuti, olyan frankó az ő gépe és csak ilyet szabad venni. Neki biztosan bevált, de ez nem jelenti azt, hogy neked is jó lesz. Minden embernek mások az elvárásai, mások a prioritásai ... lehet, hogy neked rémálom lenne az ő "álommasinája". Pl. az én Nikon D70-esemmel egy anti-technokrata nem tudna mit kezdeni. Neki a teljesen automata kompakt gép az ideális választás. Smile
A komoly szándékú hobbifotósoknak első nekifutásra egy haladó kompaktot ajánlanék mondjuk 60-100e környékén és ha rákapott a fotózás ízére, akkor később egy belépő DSLR-t.

Én elsősorban azért "fogadtam" a Nikonra és választottam a D70-est (még 2004-ben), mert a korábbi Coolpix 5700-asommal többnyire elégedett voltam (kivéve a már említett problémákat), csak idővel kinőttem a képességeit. Smile A D70-et a Canon EOS 300D-hez hasonlítva picit jobbnak tűnt a Nikon ... de ez nyilván erősen szubjektív és persze a D70 valamivel drágább is volt. Szóval a "melyik a jobb" mindig attól függ, hogy éppen kit kérdez az ember. Wink

Vásárláshoz a legjobb kiindulópont talán a Dpreview oldala. Itt megtalálsz szinte minden létező típust és a népszerűbbekről részletes elemzést is. A "Buying Guide / Side-by-side" menüpont segítségével pedig viszonylag könnyen összehasonlíthatod a különböző modellek képességeit és hozzávetőlegesen az árukat is.

Befejezésképpen pedig egy kis idézet egyik régi (kedvenc) tudományos ismeretterjesztő műsorom záró szavaiból: "ennyit mára a tudomány és a technika újdonságaiból". Laughing out loud (Szóljon, aki esetleg szó szerint tudná idézni ... félek, hogy én pontatlan voltam! Wink)


ui: eme cikket Magdinak ajánlom és mégegyszer elnézést kérek, hogy két éves késéssel írtam le mindezt. Nem tapló vagyok, csupán simán szenilis. Shock

Syndicate content